2024.02.05 17:15 – (Marsbook Kiadó)

Elbírálás és munka

…kérdezték, válaszolunk

Hogyan zajlik az elbírálás, majd maga a munka egy-egy pályázat idején?

  • Először ellenőrizzük, hogy érvényes szerződést csatolt-e a szerző a művéhez. Szerződés nélkül neki sem állunk foglalkozni a pályaművel, mert az idő pénz és eszünkben sincs akár félpercnyi munkát is pazarolni olyasvalakire, aki később úgy dönt, hogy mégsem akar komolyan részese lenni a tervezett antológiánknak. Az első verspályázatunk idején rutintalanul az összes (több mint 300) verset elolvastuk, javítottuk, majd visszaküldtük értékelésre a szerzőnek. Végül csupán az indulók fele volt hajlandó határidőre visszaküldeni a szerződését, tehát az ő hanyagságuk miatt kétszer annyit dolgoztunk, mint amennyit kellett volna. magyarul a szabadidőnket arra méltatlanokra áldoztuk.
  • Ha a szerződés rendben van, visszaigazoljuk a táblázatban, amitől a sor türkizre vált, és szigorúan csak azután nyitjuk meg egyáltalán magát a művet. Ellenőrizzük, hogy az alapvető kiírásnak megfelel-e: mekkora a terjedelme, magyarul írt-e a szerző stb.
  • Amennyiben az alapvető elvárásoknak megfelel az írás, „bedobjuk a közösbe”, azaz többen elolvassuk. Itt jelennek meg a „pipák” a táblázatban. Ha 4 pipa összegyűlik, a szerzemény el van fogadva (ekkor zöldül be a sora). Ekkor is kiderülhet még, hogy a mű nem illik az antológia tematikájába, vagy hogy hanyagul megírt, átgondolatlan szöveg. Vagyis a táblázat ekkor is pirosra válthat.
  • Az elfogadott műveket szerkesztjük, korrektúrázzuk, majd elküldjük a szerzőnek, hogy átnézhesse, megfelelnek-e számára az általunk ajánlott módosítások. Ha a műben nem kellett semmit sem javítani (ez főleg verseknél fordul elő, ahol a szöveg terjedelme miatt könnyen előfordulnak hibátlan anyagok), akkor ez a lépés kimarad. Mármint természetesen ellenőrizzük az anyagot, de nem küldjük vissza a költőnek.
  • Ha a szerző elfogadta az általunk visszaküldött szöveget (vagy nem kellett egyeztetni, mert hibátlan volt), akkor megjelenik a táblázatban a „Kiadványkész állapotban” szöveg. Természetesen itt nincs még kész minden, pusztán azt jelezzük, hogy megtörtént az egyeztetés, tehát „nálunk pattog a labda”.
  • Amikor az összes elfogadott anyagot visszakaptuk és az ellenőrzött szerzemények telítettsége több mint 100%, akkor véglegesen lezárul a pályázat. Ezzel kapcsolatban próbáltak jópofizni a minket kritizálók, mondván, hogy sztahanovisták vagyunk, mert „száz százalék felett teljesítünk”, holott minimális matematikai készség birtokában és ugyanennyi szövegértési képességgel nem lett volna nehéz megfejteni a talányt: amikor indítjuk a pályázatot, belövünk egy célt – mondjuk 500 ezer leütésnyi terjedelem szóközökkel –, ezt vesszük száz százaléknak. A beérkezett pályaművek terjedelme nem lesz pont annyi, mint a kitűzött cél, a pályázat viszont akkor áll le automatikusan, amikor az eredetileg kitűzött célt túllépjük. Ha tehát a végén az összterjedelem mondjuk 550000 leütés, akkor a telítettség 110% lesz. Juj!
  • Ekkor jön a nyertes (nyertesek) kiválasztása. Ez talán a leghálátlanabb teendő az egész pályáztatás menetében, hiszen ekkor már ismerjük az írásokat, mindenkinek van kedvence, az egyik szöveg ezért, a másik azért kiváló, de döntenünk kell. Fájdalmas dolog, mert aki lecsúszik a dobogóról az joggal érezheti úgy, hogy miért nem az ő „gyermeke lett a legszebb az oviban”. Ráadásul az igazság az, hogy néha tényleg hajszálon múlik a dolog, mert voltak már pályázataink, ahol egész konkrétan összevesztünk és csak nagy nehezen tudtunk kompromisszumok árán döntést hozni.
  • Az összegyűjtött pályaműveket egy dokumentumba rendezve újra átolvassuk, illetve történik egy meghallgatás is. Az ilyenkor kiugró hibákat (elütés, esetleges vesszőhibák) javítjuk, de itt már nem történik egyeztetés, csak akkor, ha valami nem egyértelmű.
  • A meghallgatás után a szöveg átmegy az utolsó ellenőrzésen: egy gyakran elvétett szavakból, kifejezésekből álló listán fut át a szöveg, jelezve, ha valamelyik felbukkan a szövegben. Például nagyon gyakori elütés a „kellett” helyett a „kellet”. Mivel mindkét szó értelmes, így nem jelzi ki semmiféle helyesírásellenőrző. Ugyanígy problémás például a „tovább” szó is, mert nem mindegy, hogy egy mondatban igekötőként vagy határozószóként szerepel. Ez a munkafázis talán a legunalmasabb, leglélekölőbb, de mégsem hagyhatjuk ki. Itt történnek az általános javítások is: kötőjelek ellenőrzése és átalakítása gondolatjellé, ha ez már meg nem történt és hasonlók.
  • Amikor a teljes dokumentumot eleget gyúrtuk, ellenőriztük, akkor jön a tördelés, tehát a nyomdai anyag elkészítése. Itt elvileg újra átolvassuk, de ez már egy felületesebb olvasás, hiszen főleg a megjelenésbeli dolgokra figyelünk: karaktertípusok kiválasztása, árva- és fattyúsorok megszüntetése, a szöveg kellően szellőssé tétele anélkül, hogy „folyosókat” alakítanánk ki az oldalképben. Természetesen van még jó néhány szabály, amire figyelni kell, illetve ekkor ellenőrizzük a szavak elválasztását is a sorok végén. Ez megint egy meglehetősen nagy monotonitástűrő képességet igényló feladat és ilyenkor megugrik a kávéfogyasztás.

    A tördeléskor kerülnek bele a szövegbe az esetleges illusztrációk, ábrák is. Ezeket már korábban, a szöveg ismeretében nekilátunk elkészíteni, elkészíttetni.
  • Amikor minden kész és a kezünkben tarthatjuk a belív PDF változatát, azt még egyszer átnézzük, majd elküldjük a nyomdának.
  • Drukkolunk, hogy a nyomda azt készítse el, amit kértünk (ez általában menni szokott), illetve, hogy minél kevesebb legyen majd a kész könyvben a hiba, ami minden igyekezetünk ellenére benne maradt. Ekkor szoktuk elindítani az előrendelés lehetőséget a webshopunkban.

Ön nem állította még be a sütik (cookie) elfogadását. Enélkül a marsbook.hu weboldal nem tud az elvárásoknak megfelelően működni, és nem használható a webshop! Minden sütit elfogadhat, de utólag kiválaszthatja az önnek legmegfelelőbb kombinációt is (lásd: Menü -> Sütik):


Nem fogadom el a sütiket!

Információkat olvasnék a sütikről
cikk_elbiralas_munka