A Marsbook weboldala sütiket (cookie-kat) használ a jobb felhasználói élmény érdekében. Az ön számára legmegfelelőbb működéshez muszáj elfogadnia a használatukat. Sütik szabályzata
Az egy hete (2025.01.22-én) indított novellapályázatunk kapcsán érdekes jelenségre lettünk figyelmesek, amelyről hallottunk már más kiadókkal való kommunikációink során, ám eddig nem tapasztaltuk ilyen intenzitással.
A pályázatok sikerének kulcsa a pályázati kiírás. Jobb helyeken ebben összefoglalják azokat a tartalmi és formai elvárásokat, amelyek alapján elbírálják a beküldött pályaműveket. A Marsbook kiadónál előnyben részesítjük a határozott tematikájú pályázatokat. Bár sokan tartanak attól, hogy ez egysíkúvá teheti az antológiákat, a tapasztalataink szerint szerzőink fantáziája elég színes ahhoz, hogy ez elkerülhető legyen. Ezért nem szoktunk olyan pályázatokat kiírni, amelyeket egymás közt „küldj be bármit, csak meglegyen a terjedelem” típusúként emlegetünk. Ezekben általában nincs valódi téma, és bár nem kívánjuk bírálni az ilyen kiadványokat, érezhető a szándék a puszta tartalomgyűjtésre.
A szemléletünk eddig remekül működött, ám a jelenlegi pályázatnál mintha valami félrement volna. Nem tudjuk eldönteni, hogy mi fogalmaztunk-e pontatlanul a kiírásban, vagy a szerzők olvasták el figyelmetlenül a feltételeket. Kiváló írások érkeznek, amelyek azonban semmilyen kapcsolatban nem állnak a felvázolt koncepcióval. Lényegében random novellákat kapunk, amelyek elutasítására – jobb esetben – privátban érdeklődnek felháborodott szerzők.
Korábban már jeleztük, hogy nem kívánunk többoldalas indoklásokat adni egy-egy elutasításhoz. Ennek pragmatikus okai vannak: se időnk, se energiánk nincs hosszas magyarázkodásra. Meggyőződésünk, hogy mindenki számára világos, hogy a legjobb, legolvasmányosabb kiadványok elkészítésére törekszünk, és ezért egy jó írást sem fogunk szeszélyből elutasítani. Azonban nem elég, ha egy írás önmagában jó! Ha nem kapcsolódik a pályázati témához, akár a világ legfantasztikusabb története is lehet, akkor sem fog bekerülni a kötetbe. Miért? Mert nem felel meg a szabályoknak. Ha eltéréseket engednénk meg, azzal hátrányba hoznánk azokat a szerzőket, akik betartották az irányelveket.
Természetesen van bennünk némi tolerancia, és a határeseteknél hosszabb viták előzik meg az elfogadást vagy elutasítást. Ahogy a formai követelmények esetében sem merev szabályok, inkább ajánlások mentén haladunk, úgy a tartalom terén is van mozgástér. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden, ami próza és megfelel a terjedelmi elvárásoknak, automatikusan bekerülhet.
Egy hasonlattal élve: ha futóversenyt hirdetünk, nem engedjük, hogy valaki kerékpárral induljon, bármilyen jó is a tekerési stílusa. Nem fogadhatunk el lóháton teljesített távot sem, még akkor sem, ha nemzetközi díjnyertes a paripa. A futóverseny a futásról szól. Pont.