A rekordidő alatt lefutott „Bennem élő vihar és csend” verspályázatot január 5 -én délben indítottuk és január 14-én 19:48-kor beérkezett az utolsó elfogadott pályamű is. Ez idő alatt 142 költeményt kaptunk a Pályázati felületünkön, amiből 89 kerül végül be az antológiába.

A versek közül első körben 17-et válogattunk ki. Csupa olyan írást, amit mind tartalmilag, mind formailag nagyon jónak tartottunk, aztán ezt a kört szűkítettük tovább addig, amíg már csak hét szerzemény maradt versenyben.

Az utolsó hét vers érdekessége – amiben részünkről semmi szándékosság nem volt –, hogy hármat határon túli területeken élő költőink alkottak. Mivel külföldön élő honfitársaink közül heten tiszteltek meg minket az érdeklődésükkel, ez igen magas arányt jelent.

Az utolsó körbe jutottak között öt hölgyet és két urat számlálhattunk, amely pici eltolódást mutatott a teljes mezőny arányaihoz képest a nők javára, mivel a bekerületek közt 56 női és 33 férfi poéta vállalta a megmérettetést.

A zsűrizés nehézségeiről most nem írnánk, hiszen köztudottan ez a pályáztatás leghálátlanabb feladata: a nagyon jók közül kiválasztani azt az egy szerzőt, akinek lehetőséget biztosíthatunk egy ingyenes megjelenésre (ahogy a kiírásban szerepel: egy nagyjából 450000 karakter terjedelmű regényt, novellaválogatást vagy ennek megfelelő terjedelmű versgyűjteményt készítünk el díjtalanul szerkesztve és korrektúrázva e-könyvként a kiválasztott szerző számára).

A hosszas mérlegelést és kellő mennyiségű vitát követően végül sikerült konszenzusra jutnunk, és kihirdethetjük a nyertes művet.

Gratulálunk a szerzőnek, akivel igyekszünk mihamarább felvenni a kapcsolatot!